Alaposan megváltoztak a fizetési szokásaink - Hat ábrán mutatjuk, mi történt

A koronavírus-járvány a harmadik járványhullám kibontakozása, az azonnali fizetési rendszer tavaly év eleji elindulása, a kereskedőknek kötelezővé tett elektronikus fizetés  is komoly szerepet játszott abban, hogy megváltoztak több területen a fizetési szokásaink. A készpénzhasználat összességében csökkent: az online kártyás fizetések felpörögtek, a bankkártyákkal ma már határozottan több pénzt költünk, mint amennyi készpénzt felveszünk velük, és a POS-terminálok száma is megugrott az év végén. Külföldön sokkal kevesebbet fizettünk kártyával, és kevesebb készpénzt is vettünk fel, a csoportos beszedések száma és értéke pedig visszaesett. Ábrákon mutatjuk, mi történt.

A koronavírussal sújtott 2020-as évben is nőtt a fizetési rendszerek forgalma az előző évhez viszonyítva. (Az azonnali fizetési rendszer elindulása óta eltelt első egy év forgalmi adatairól ebben a cikkünkben számoltunk be). A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások darabszáma 2020 negyedik negyedévében megközelítette a 74 milliót, összértéke pedig közel 189 ezer milliárd forintot tett ki, ami rendre 9, illetve 13 százalékos növekedést jelent 2019 azonos időszakához viszonyítva. Az átutalásokat érintő növekedés azért is figyelemreméltó, mivel a koronavírus-járvány újabb hullámának felerősödése során mutat mintegy kétszeres értéket a hosszú távú trendekhez képest – derül ki az MNB témában kiadott közleményéből.

A készpénzhasználat aránya tovább csökkent, ami a készpénzfelvételek darabszámában és értékében is megmutatkozott: 14 százalékkal csökkent a készpénzfelvételek darabszáma egy év alatt, és 7,2 százalékkal a készpénzfelvételek értéke. A külföldi készpénzfelvételeknél még jobban tetten érhető a járvány hatása: a külföldi pénzfelvételek száma 40, értéke 34 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatában 2020 végén 123 ezer elfogadóhelyen 203 ezer POS terminál üzemelt, amelyek több, mint 98 százaléka támogatta az érintéses technológia alkalmazását. Látványos emelkedés történt a negyedik negyedévben, az elfogadóhelyek száma 2020. szeptember végéhez képest 5 százalékkal, az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma pedig több, mint 7 százalékkal növekedett. Ez betudható egyrészt a koronavírus-járvány fokozódásával kapcsolatos pénzforgalmi hatásoknak, így a fogyasztói szokások megváltozására adott kereskedői reakciónak, másrészt pedig a kereskedelmi törvényt érintő azon jogszabályi változásnak, miszerint 2021. január 1-jétől minden online pénztárgép használatára kötelezett adózónak biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét, amelyre 2020 végén egyre többen kezdték meg a felkészülést.

A bankkártyás forgalmat tekintve ugyan a belföldi vásárlási tranzakciók mind darabszámban, mind értékben növekedtek az előző év azonos időszakához képest, azonban a növekedés üteme lassabb volt, mint ahogy azt a korábbi években megszokhattuk. A darabszámban 6, értékben pedig 15 százalékos bővülés rendre 10, illetve 5 százalékponttal alacsonyabb a tavaly ilyenkor tapasztalt adatoknál. Éves szinten is mindössze 7 százalékkal emelkedett a belföldi vásárlási tranzakciók száma 2019-hez képest, így a számuk még nem érte el az 1 milliárd darabot.

Míg a fizikai kereskedőknél darabszámban 4, értékben pedig 11 százalékos bővülés történt 2019 negyedik negyedévéhez képest, addig az online megrendelések esetében rendre 28, illetve 38 százalékos az elmozdulás. A külföldi kártyahasználat esetében az utazással kapcsolatos korlátozások és az általános óvatosság miatt még nagyobb változások történtek: a fizikai kereskedőknél lebonyolított vásárlási tranzakciók darabszáma 65, értéke pedig 66 százalékkal esett vissza 2019 negyedik negyedévéhez képest, az online megrendelések száma és értéke ugyanakkor rendre 32, illetve 19 százalékkal növekedett.

A tavalyi második negyedévben történt meg először, hogy a bankkártya legyőzte a készpénzt egy fontos mutatóban: már több pénzt költünk velük, mint amennyit felveszünk a segítségükkel. A tendencia az év második felében is folytatódott, és egyre nagyobb előnyre tesznek szert a plasztikok.

Az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák, illetve tartozások fizetésére használt csoportos beszedések forgalma esetében jelentős visszaesés történt. A tranzakciók száma 14, értéke pedig közel 10 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva

Forrás: portfolio.hu

Alaposan megváltoztak a fizetési szokásaink - Hat ábrán mutatjuk, mi történt

A koronavírus-járvány a harmadik járványhullám kibontakozása, az azonnali fizetési rendszer tavaly év eleji elindulása, a kereskedőknek kötelezővé tett elektronikus fizetés  is komoly szerepet játszott abban, hogy megváltoztak több területen a fizetési szokásaink. A készpénzhasználat összességében csökkent: az online kártyás fizetések felpörögtek, a bankkártyákkal ma már határozottan több pénzt költünk, mint amennyi készpénzt felveszünk velük, és a POS-terminálok száma is megugrott az év végén. Külföldön sokkal kevesebbet fizettünk kártyával, és kevesebb készpénzt is vettünk fel, a csoportos beszedések száma és értéke pedig visszaesett. Ábrákon mutatjuk, mi történt.

A koronavírussal sújtott 2020-as évben is nőtt a fizetési rendszerek forgalma az előző évhez viszonyítva. (Az azonnali fizetési rendszer elindulása óta eltelt első egy év forgalmi adatairól ebben a cikkünkben számoltunk be). A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások darabszáma 2020 negyedik negyedévében megközelítette a 74 milliót, összértéke pedig közel 189 ezer milliárd forintot tett ki, ami rendre 9, illetve 13 százalékos növekedést jelent 2019 azonos időszakához viszonyítva. Az átutalásokat érintő növekedés azért is figyelemreméltó, mivel a koronavírus-járvány újabb hullámának felerősödése során mutat mintegy kétszeres értéket a hosszú távú trendekhez képest – derül ki az MNB témában kiadott közleményéből.

A készpénzhasználat aránya tovább csökkent, ami a készpénzfelvételek darabszámában és értékében is megmutatkozott: 14 százalékkal csökkent a készpénzfelvételek darabszáma egy év alatt, és 7,2 százalékkal a készpénzfelvételek értéke. A külföldi készpénzfelvételeknél még jobban tetten érhető a járvány hatása: a külföldi pénzfelvételek száma 40, értéke 34 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatában 2020 végén 123 ezer elfogadóhelyen 203 ezer POS terminál üzemelt, amelyek több, mint 98 százaléka támogatta az érintéses technológia alkalmazását. Látványos emelkedés történt a negyedik negyedévben, az elfogadóhelyek száma 2020. szeptember végéhez képest 5 százalékkal, az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma pedig több, mint 7 százalékkal növekedett. Ez betudható egyrészt a koronavírus-járvány fokozódásával kapcsolatos pénzforgalmi hatásoknak, így a fogyasztói szokások megváltozására adott kereskedői reakciónak, másrészt pedig a kereskedelmi törvényt érintő azon jogszabályi változásnak, miszerint 2021. január 1-jétől minden online pénztárgép használatára kötelezett adózónak biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét, amelyre 2020 végén egyre többen kezdték meg a felkészülést.

A bankkártyás forgalmat tekintve ugyan a belföldi vásárlási tranzakciók mind darabszámban, mind értékben növekedtek az előző év azonos időszakához képest, azonban a növekedés üteme lassabb volt, mint ahogy azt a korábbi években megszokhattuk. A darabszámban 6, értékben pedig 15 százalékos bővülés rendre 10, illetve 5 százalékponttal alacsonyabb a tavaly ilyenkor tapasztalt adatoknál. Éves szinten is mindössze 7 százalékkal emelkedett a belföldi vásárlási tranzakciók száma 2019-hez képest, így a számuk még nem érte el az 1 milliárd darabot.

Míg a fizikai kereskedőknél darabszámban 4, értékben pedig 11 százalékos bővülés történt 2019 negyedik negyedévéhez képest, addig az online megrendelések esetében rendre 28, illetve 38 százalékos az elmozdulás. A külföldi kártyahasználat esetében az utazással kapcsolatos korlátozások és az általános óvatosság miatt még nagyobb változások történtek: a fizikai kereskedőknél lebonyolított vásárlási tranzakciók darabszáma 65, értéke pedig 66 százalékkal esett vissza 2019 negyedik negyedévéhez képest, az online megrendelések száma és értéke ugyanakkor rendre 32, illetve 19 százalékkal növekedett.

A tavalyi második negyedévben történt meg először, hogy a bankkártya legyőzte a készpénzt egy fontos mutatóban: már több pénzt költünk velük, mint amennyit felveszünk a segítségükkel. A tendencia az év második felében is folytatódott, és egyre nagyobb előnyre tesznek szert a plasztikok.

Az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák, illetve tartozások fizetésére használt csoportos beszedések forgalma esetében jelentős visszaesés történt. A tranzakciók száma 14, értéke pedig közel 10 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva

Forrás: portfolio.hu

Megugrott a bankkártya terminálok száma

Már kétszázezerhez közelít a bankkártya-elfogadó (POS-) készülékek száma, az idei évtől további ugrást mutathatnak majd az adatok, mivel januártól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a külföldi szolgáltatóknak is rendszeres adatszolgáltatást rendelt el - írja keddi számában a Világgazdaság a jegybank közlésére hivatkozva.

A korábban ismertnél lényegesen jobb helyzetben van a hazai bankkártya-elfogadói infrastruktúra - írja a lap, annak a revíziónak az eredményére hivatkozva, amelynek keretében az MNB átalakította a pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségét. Míg a korábban ismert jegybanki adatokban a kereskedelmi elfogadóhelyeken lévő bankkártya-elfogadó (POS-) készülékek száma 2018 vége óta visszafogott mértékben, egy számjegyű emelkedést mutatva növekedett, addig a visszamenőlegesen, 2017-ig korrigált, új típusú adatszolgáltatás szerint az elmúlt két év során a kihelyezett POS-készülékek száma negyedévente 11-18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mértéket.

Mindennek eredményeképp a piacon az év végére szinte biztosan több mint 200 ezer üzemelő készülék lesz majd - írja a lap. A korrigált adatok szerint 100 ezer forgalomban lévő kártyára tavaly szeptember végén már csaknem kétezer működő elfogadókészülék jutott. A jegybank közlése szerint ráadásul a mostani adatok az év elején újra nagyot ugorhatnak, miután az MNB csak 2021 elejétől terjesztette ki a külföldi, határon átnyúló szolgáltatókra a pénzforgalomhoz kapcsolódó adatszolgáltatást.

Mindez annak következtében okozhat újabb jelentős változást, hogy az elmúlt hónapokban több új, külföldi szereplő érkezett a magyar bankkártya-elfogadói piacra, s az is változást okozhatott, hogy volt olyan pénzintézet, amely a bankcsoport más, külföldi tagjaihoz szervezte ki a bankkártyaüzletágát. A kereskedelmi törvény változása miatt az online pénztárgéppel rendelkező kiskereskedőknek 2021 elejétől biztosítaniuk kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget az ügyfeleiknek. Az MNB korrigált adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben 6272-vel bővült a hazai bankkártya-elfogadó kereskedők száma.

A revízió azonban ezen a téren a korábbi adatokban nem bővülést, hanem szűkülést jelentett, ami azzal magyarázható, hogy néhány kiskereskedő a korábban a jegybanknak rendesen jelentő hazai partnerét külföldi bankkártya-elfogadó szolgáltatóra cserélte le, amelyekről a jegybanknak csak januártól lesz információja. Emiatt a 2021-es adatsorokon a működő POS-készülékek számán túl a kereskedői elfogadóhelyek száma is nagyot ugrik majd. A POS-szám gyors növekedése, illetve a kereskedői számok visszafogott bővülése ugyanakkor azt jelzi, hogy az egyszerre több POS-készüléket üzemeltető kereskedőknél történt a nyilvántartási változás.

Forrás: tozsdeforum.hu